Ecomuseum Japán falu

Cégünk 1975-ben alakult. Ez az év, 2025, az alapítás 50. évfordulója.

Tevékenységeinket az alábbi weboldalakon mutatjuk be.

Természet- és Kultúrtörténeti Intézet

http://www.npo-inch.ppmusee.org/

Növények és emberek múzeum

http://www.ppmusee.org/english.html

A civilizációra gyakorolt hatás az élőlények számára

https://www.milletimplic.net/englishinfo/englishinfo.html

A biokulturális sokféleség megőrzésének tanulmányozása érdekében “Növények és emberek múzeuma” projektet valósítottunk meg az Ecomuseum Japan Village-ben, Kosuge-mura településen, Yamanashi prefektúrában, ahol a Tokiói Nagyváros ivóvíz-tartalékának szempontjából nagyon fontos erdők találhatók. Ez a projekt a biokulturális sokféleség megőrzésével járó vidékfejlesztési modellt javasolhat. A falubeliekkel együtt elősegítjük a őshonos köles- és zöldségfajták megőrzését és újjáélesztését. Ezt a koncepciót elméletileg alátámasztja a japán és eurázsiai kiváló gazdák hagyományos tudásrendszeréről végzett kutatásunk. Ők élénken meséltek nekünk kiváló tapasztalataikról és őshonos tudásukról.

Kultúra és biológiai sokféleség   

Biológiai sokféleség:

A biológiai sokféleség az elmúlt 3,5 millió év alatt a Földön végbement biológiai evolúció révén egyre gazdagabbá vált, de ez a hosszú történelem hullámvölgyekkel teli folyamat volt. A Föld teljes biológiai sokféleségét ötször sújtották katasztrófák. Ma a hatodik súlyos katasztrófa a legfontosabb környezeti kérdés számunkra, mert egyértelműen az emberiség és a modern civilizáció okozza, és nem természetes folyamatok. A biológiai sokféleség nagyon összetett kapcsolatokból áll, mint például a közösség, a fajok, az egyedek és a gének az agrár-ökoszisztémában.

Biokulturális sokféleség:

A közelmúltban felmerült a biokulturális sokféleség fogalma, mivel a biológiai sokféleség, amely a kulturális evolúcióval is összefüggésben áll, az emberiség történelmével kapcsolatos szervezetek által a mezőgazdaság kezdete óta (10 000 évvel ezelőtt) a termőföldeken előmozdításra került. Ez a koncepció magában foglalja a növényi sokféleségtől (pl. genetikai variáció) a felhasználás, termesztés, feldolgozás, főzés, mezőgazdasági funkciók és étkezési szokások technikáin át a “magról a gyomorra” terjedő alapvető mezőgazdasági komplexumig terjedő különböző hagyományos kulturális kérdéseket, beleértve az emberiséggel kapcsolatos összes organizmust (vadon termő és háziasított növényeket).

Biokulturális sokszínűség az emberekért:

A növényi biodiverzitás megőrzése nemcsak az ökoszisztémától a génekig terjedő biológiai kérdéseket foglalja magában, hanem kulturális kérdéseket is. Ezenkívül meg kell őriznünk a biokulturális sokféleség írásos és vizuális információit, miközben megőrizzük a mezőgazdasági területeken és vidéki közösségekben élő büszke falusiak hagyományos tudását a környezeti tanulás alapjainak érdekében. Mindenkinek meg kell tanulnia a biokulturális sokféleségre vonatkozó őshonos hagyományos tudást. A rizstermesztés az úgynevezett japán alapok, de a parasztok vadnövényeket használtak, és köles, búza, árpa stb. termesztettek a hegyvidéki falvakban található dombvidéki mezőkön.